Prága: árvíz után…

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

A világ zsidósága adományokkal támogatja a prágai hitközség értékmentő munkáját

Leo Pavlat, a prágai Zsidó Múzeum igazgatója fejcsóválva nézi a Pinkas zsi­nagóga belső falán található több ezer feliratot. „Látszólag semmi sem történt, de súlyos kár érte az épületet” – mond­ja, megtörve ezzel a Soá emlékmű síri csendjét, mely három héttel az augusztusi, Prágát elborító árvíz után még min­dig üres. Pavlat egy méternyi magas sö­tét foltra mutat, mely a 80 000 cseh-és morvaországi holocaustáldozat nevét feltüntető fal jelentős hányadát befedi. Az itt szereplő nevek nagy részét feketé­vel és pirossal vésték a falba. A sötét folt a kanálisokból és a föld alatti csatornák­ból előtört a víz ma­gasságát jelöli. „Még nem tudjuk, hány név sérült meg, mert a beázás még tart. A gond az, hogy a feli­ratokhoz használt tin­ta vízálló volt, de a fa­lak kiszáradása után a vakolat bármikor le­pereghet.”

Az árvíz mélyen megrendítette a Csehországban élő és az onnan elszármazott zsidókat. Az or­szág 80 000 zsidót veszített el a máso­dik világháborúban, az életben marad­tak pedig évtizedeken keresztül szen­vedtek a kommunista diktatúra nyomá­sa alatt. Jelenleg hatezer tagot számlál a Csehországi Zsidó Hitközségek Szö­vetsége. Prágában, ahol mintegy ezerhatszáz zsidó él, néhány százan látogat­ják a főbb ünnepeken az istentisztele­teket. A konzervatív mozgalomhoz né­hány tucat ember csatlakozott, akik a Cseh Kulturális Minisztérium jóváha­gyásával a prágai Nemzeti Múzeum elő­adótermében imádkoznak. További ki­lencven ember látogatja a Beit Simcha nevű reformzsidó közösség összejöve­teleit a prágai Libenska zsinagógában.

Az első becslések még négymillió dollárra becsülték az óvárosi zsidó ne­gyedben keletkezett károkat, később ezt kétmillió dollárra módosították. Ez a summa azonban még mindig óriási tehertétel annak a közösségnek, mely évi ötmillió dollárból gazdálkodik. Csak tetézi a gondokat a kieső turizmus mi­atti 500 000 dolláros veszteség.

A 16. században épült Pinkas zsina­gógában – mely jelenleg a Zsidó Múze­um felügyelete alatt áll – csak néhány hónap múlva derül ki, hogy mekkora kárt okozott a víz a történelmi jelentő­ségű, kőből készült bimában. Szakér­tők azt gyanítják, hogy az épület alapja meggyengülhetett, a zsinagóga ezért to­vábbra is zárva tart.

A Pinkas zsinagógával határos híres régi zsidó temetőt szintén nagy kár érte.

A szakemberek kénytelenek az árvíz mi­att elpusztult húsz méter magas fákat eltávolítani a temetőből, hogy a sírköve­ket – melyek közül több a 15. századból származik – biztonságban tudják. A te­mető nagy része, így a legendás Golem készítőjének, Löw rabbinak a sírja, októbertől már újra látogatható. A két má­sik 16. századbeli zsinagóga, a Klausen és a Maisel, októberben még zárva volt. A Maisel alsó részét elöntötte a víz. A kár már az első pillantásra szembetűnő: a bejáratnál lévő kövek megsüllyedtek, a kert elején található és szimbolikus 19. századi sírkő kettétört.

A 19. századi Spanyol zsinagógát és a közvetlen szomszédságában lévő Zsidó Múzeum épületét szintén alámosta az ár. A műszaki berendezések mind tönk­rementek. A könyveket és a kéziratokat az árvíz elől az épület felső szintjére menekítették. A 13. századi Régi-Új zsinagógát (Alt-Neu-Schul), mely a hitköz­ség központja mellett, a Maiselova utcá­ban található, csak az mentette meg a nagyobb károktól, hogy alapzata sziklá­ra épült. Most már újra látogatható. „A város összes zsidó műemléke, könyvei, értékei megmenekültek, és ami a leg­fontosabb, senki sem sérült meg.” Pavlat ezért bizakodva néz a jövőbe.

A hitközségi vezetők szerint az árvíz megmutatta, hogy Prágának világszerte nagyon sok barátja van. Tomas Jeli­nek, a prágai zsidó hitközség elnöke elmondta, hogy szeptember elején az ár­vízkárok enyhítésére létrehozott bank­számláról 100. 000 dollárt utaltak át a számukra. Az összeg felét az izraeli kor­mány adta, a washingtoni székhelyű Project Judaica Foundation elnöke, Mark Talisman pedig az amerikai zsidó közösségek által összeadott 130.000 dollárt jutatta el a prágaiaknak. Ez a szervezet azért jött létre, hogy (különö­sen Lengyelországban és Csehország­ban) megpróbálja megmenteni a zsidó­ság tárgyi örökségét. „Az emberek mély érzelmekkel viseltetnek Prága iránt” – mondta Talisman. „Az adományok többsége fiatal emberektől érkezett és egyenként nem több mint tíz dollár.”

A terezini zsidó emlékhely szintén súlyosan megrongálódott. A városban a második világháború alatt tranzit tábor volt, ahol zsidók tízezreit tartották fog­va, mielőtt a megsemmisítő táborokba küldték volna őket. Az árvíz betört a Kis Erődítménybe, a korábbi gettó bel­ső területére, ahol a nácik a politikai foglyokat tartották fogva. Ennek követ­keztében be kellett zárni az összes kiál­lítást és a tábor zsidó temetőjét. Sze­rencsére mostanra a történelmi kiállítá­sok többségét újból megnyitották.

A csehországi születésű 76 éves ho­locaust-túlélő, Hana Greenfield, aki – mielőtt Auschwitzba deportálták – két éven át raboskodott Terezinben, alig hitt a szemének, amikor meglátta a fényképeket a víz alatt lévő terezini emlékműről. „De mikor megláttam a vízből kiemelkedő hatalmas Dávid-csillagot” – mesélte telefonon tel-avivi otthonából – „úgy néztem rá, mint a zsidó nép állandó harcának és életben maradásának örökös szimbólumára.”

(The Jerusalem Report)

Fordította: Lévai Éva

Címkék:2002-11

[popup][/popup]