SZÓFIA – Kicsi, de életerős közösség

SZÓFIA

Ma valaki Szófiába érkezik, úgy talál­ja, hogy a Balkánról vallott nézetei nem fedik a helyi valóságot. A hegyekkel övezett mediterrán városka lakói nem gazdagok, mégis valami megmagyaráz­hatatlan nyugalom és béke honol az ut­cákon. A turistákkal pedig legalább annyira barátságosak, mint a rendszerváltás előtti Magyarországon.

Bulgária kicsiny szefárd zsidó közös­sége hat-hétezer főből áll. A zsidók Spa­nyolországból, illetve az Oszmán Biro­dalom különféle pontjairól érkeztek a mai Bulgáriába. A volt tőrök zsidókon kívül vannak családok, amelyek Szalonikiből érkeztek, és van egynéhány, má­ra már szefardizálódott askenázi család is. A közösség fogy, a második világhá­borútól kezdve több mint ötvenezren vándoroltak ki Izraelbe. A jelenlegi bul­gáriai rabbi, Bechor Kachlon Izraelből érkezett és tuniszi származású. Mikvét építtetett, és őrködik a zsidó étkezési törvények betartásán. Ez utóbbi nem mindig találkozik a helyi – jórészt asszi­milálódott – közösség elvárásaival.

A rendszerváltás után kemény évek következtek a gazdaságilag addig sem túl erős országra. 1997-ben csaknem az összes bank egyszerre ment tönkre, és az addig sem túl magas életszínvo­nal fokozatosan zuhanni kezdett. Ezek a fejlemények még a maradék közössé­get is megtizedelték. Ennek ellenére a bulgáriai zsidó közösség – melynek ad­minisztratív központja a Sztambolijszkij sugárúton van – életerős. A közös­ség továbbélését, a zsidóság megerő­södését szolgálja a The Ronald S. Lauder Foundation. Az alapítvány helyi képviselője az energikus Becca Lazarova. Az eredetileg könyvkiadással és tolmácsolással foglalkozó hölgyet Ronald S. Lauder kérte fel arra, legyen alapítványának szófiai irodavezetője, és – elmondása szerint – az alapítvány lényegesen megváltoztatta a helyi kö­zösség életét.

Az alapítvány fő műve az iskola, bár újabban egy nyári tábort is fenntart. El­térően a bukarestitől, a szófiai iskola állami, s erre épült rá fokozatosan az alapítvány. A helyi törvények szerint ál­lami iskolákban tilos a vallási oktatás, ezért az iskola bizonyos kurzusokon (főleg a héberen) oktat zsidóságot. Az iskola egyébként angolul a Sofia Hebrew and English Language School named Dimcho Debelianov nevet viseli. A névben szereplő személy költő, és jel­zi, hogy az iskola a bulgáriai oktatási rendszer integráns része. A bolgár okta­tási minisztériummal egyébként jó a kapcsolat, a zsidó szövetség külön em­bere dolgozik a minisztériumban, sőt az iskolai épület renoválása után – ezt az alapítvány kétszázötvenezer dollár­ral finanszírozta – tízezer dollárt utalt át a kabinet az iskolának új bútorok és berendezések beszerzésére. Az iskolá­ban számítógépes labor is működik, ahol a legmodernebb héber és angol oktatási programokat alkalmazzák.

Az iskola erőssége, hogy fiatal és ma­gasan kvalifikált tanárokat alkalmaz­nak. Az alapítvány arra is gondot fordít, hogy továbbfejlessze a tanárok nyelvtu­dását, illetve számítógépes tanfolyamo­kat tart számukra.

1999 volt az első olyan év, amikor a héber nem délutánonként tanulható szabadon választhatóként szerepelt a tananyagban, hanem (az iskola első osztályától kezdve) az első idegen nyelv státusába került. A héber tanárok a TAL-AM program alapján dolgoznak. A Bécsben, Párizsban és Izraelben ki­képzett pedagógusok játékosan, a zsi­dó tradíciót is felhasználva tanítják az ivrit nyelvet. Az egyébként több mint hétszáz gyermeket oktató iskolában – ahol a zsidó vagy zsidó származású gyermekek az iskola harmadát adják – minden héberül tanuló évfolyamon vannak külön zsidó osztályok, amelyek természetesen többet foglalkoznak a tradícióval. Az elsősök (zsidók és nem zsidók) mindennap tanulják a nyelvet, míg a másodikosok négyszer egy hé­ten. Ottjártamkor részt vettem a máso­dikosok utolsó óráján („graduation party”), ahol a zsidó ünnepkörhöz kap­csolódó izraeli énekeket és táncokat mutatták be. A szülőket sem hanyagol­ják el, a gyermekek nappali héberórái­hoz kapcsolódó esti foglalkozásokat tartanak számukra. Az angol nyelv a harmadik évfolyamon lép be második idegen nyelvként.

Minden pénteken Kabalat Sabatot szerveznek a zsidó gyermekek és szüle­ik számára. Ezen általában kilencvenen vesznek részt. A zsidó ünnepeket is megtartják, ezek alkalmából közös összejöveteleket tartanak a gyerekek és szüleik számára. Itt az alapítvány együtt munkálkodik a szófiai Joint-iroda munkatársaival, Robert Djerassival és társaival. 1999 októberétől kezdve az alapítvány úgynevezett „Challa”- programot szervez, ennek keretében – havonta egyszer – a zsidó gyerekek szombati kalácsot visznek haza.

Az iskola állami, de lehetőség nyílik arra, hogy a nélkülöző gyerekeket tá­mogassák: körülbelül negyven tanuló (árvák és elvált szülők gyermekei) az alapítvány jóvoltából ingyen kap ebé­det. 1999 októberében iskolai sport­klubot nyitottak meg, s a helyi önkor­mányzat sportfelszereléseket adomá­nyozott a klubnak.

Az iskolát egyébként a legjobb bulgá­riai iskolák között tartják számon, így sokkal többen jelentkeznek, mint ahá­nyat fel tudnak venni. Becca Lazarova és az iskola igazgatónője, Bojanova asszony elmondták, hogy a jövőre néz­ve teljes spektrumú oktatási rendszer­ben gondolkodnak, így felmerült egy főiskola alapításának terve is. Az iskola egyébként – hasonlóan a többi Lauder-iskolához – a város legnépszerűbb okta­tási intézményei közé tartozik. Becca Lazarova szerint azért, mert az terjedt el a bolgár közvéleményben, hogy a zsi­dók sikeresek, ezért érdemes zsidó vagy zsidó szervezetek által szponzorált intézményben taníttatni a gyermekeket.

A Shalom szervezet (a bulgáriai zsidó federáció), felhasználva a szarvasi ta­pasztalatokat (ahova Bulgáriából min­den évben érkeztek gyermekek), a Joint-irodával közösen nyári tábort szervez zsidó fiatalok számára, ahol a rendszere­sen ott üdülő háromszáz gyermekből több mint kétszáz „lauderes”. Az alapít­vány más módokon is segíti a tábort: uszodát építtetett és sportfelszerelése­ket vásárolt, valamint a tábor oktatási programját is kidolgozta. A tábor egyéb­ként a Szófia melletti Kovecsevci hely­ségben található, ahol a szép környezet­ben a gyermekek méltó módon pihen­hetik ki év közbeni fáradalmaikat.