„A boldogság: botrány”

Írta: Peremiczky Szilvia - Rovat: Archívum

A boldogság: botrány”

Kertész Bloomingtonban

A fenti mondatot Kertész Imre mondta április 2-án, egy Bloomingtonban rendezett konferencia keretében, videofonbeszélgetés során, és a kertészi életművet, különö­sen a Sorstalanság sokat idézett mon­datát ismerve – „erről kéne, a koncent­rációs táborok boldogságáról beszél­nem nékik” nem nehéz megfejteni a mondat értelmét. A botrány az, hogy valaki a koncentrációs tábor kevésbé gyötrő pillanatait boldogságként élte meg, a botrány az, hogy eljuthattunk idáig. Az Indianai Egyetemen, Bloo­mingtonban megtartott tudományos konferencia címe – Imre Kertész in Perspective: Hungarian Jewish Culture in the 20th Century – azt a miliőt és folyamatot kívánta bemutatni, amely az emancipáció után néhány évtizeddel a magyarországi zsidóság tragédiájához vezetett.

A többek között a Hungarian Studies Program, illetve a Jewish Studies által szervezett, Szegedy-Maszák Mi­hály és Alvin H. Rosenfeld vezette szimpóziumon az előadások egy része konkrétan Kertész Imre munkásságá­val, fogadtatásával foglalkozott, míg a többi igyekezett perspektívába foglal­ni életművét, a történelmi hátteret, a magyarországi zsidóság identitását vizsgáló elemzések segítségével. Ez utóbbi nélkül ugyanis mind a magyar- országi zsidóság tragédiája, mind iro­dalma nehezebben érthető. A reform­kor idején megszülető „mózeshitű ma­gyar”, azaz a „zsidó vallású magyar” volt az kép, amely az emancipáció idején és az azt követő mintegy hetven évben, egészen a soáig, standardnak számított. Azonban már a kezdetektől léteztek olyan irányzatok a zsidóságon belül, amelyek látták az asszimiláció nehézségeit, problematikusságát, és ez markánsan megjelenik a magyarorszá­gi zsidó irodalomban is.

A szigorúbb értelemben vett iroda­lomelméleti, recepcióesztétikai és tör­ténelmi előadások mellett a Kertész életművében hangsúlyos identitáskér­dést vizsgálta Gyáni Gábor és Gerő András előadása, Sanders Iván elem­zése a kilencvenes évek zsidó témájú irodalmáról, és a magyarországi zsidó irodalmat röviden áttekintő előadás. Az előbbiek közül Varga Zsuzsanna (Edinburghi Egyetem) figyelemre méltó megállapítása, hogy Kertész, az író nagyobb figyelmet kap a gondol­kodónál, vagy annál a Kertésznél, aki újraolvassa és értelmezi az irodalmi hagyományt, pedig az utóbbiak is fon­tosak az életmű (ezen belül a Sors­talanság gyakran ambivalens zsidó önképének) és a zsidó irodalom lét­kérdéseinek értelmezéséhez. Annál is inkább, mert Sanders Iván szerint a rendszerváltás óta újra reneszánszát éli a zsidó téma, azonban erre az új magyarországi zsidó irodalomra a dejudaizálás, azaz a zsidó tartalom univerzalizálása jellemző, és ez Kertész regényeiben is visszatükröződik, amennyiben a „sorstalanság” nem annyira zsidó, hanem egyetemes álla­potként jelenik meg. Gyakran a zsidó téma nemcsak egyetemessé manifesz­tálódik, hanem rejtetté válik, sőt egyes esetekben tiltakoznak is a „magyar)or­szági) zsidó irodalom” kategóriája el­len. Árpád és Ábrahám földiek voltak (?) – A magyarországi zsidó irodalom vázlata volt a címe annak az előadás­nak, amely a magyarországi zsidó iro­dalmat éppen ezen a kategórián ke­resztül próbálta megragadni, bemutat­va, hogy ezt az irodalmat éppen a sok­színű zsidó identitás különféle meg­élésének kifejezése, az antiszemitiz­musra adott válaszok jellemezték. A zsidó vallású magyar eszményét már az emancipáció idején is sokan meg­kérdőjelezték, s ezek a hangok az első világháború után felerősödtek. Így az emancipációt „csak” kritizáló vála­szok mellett megszületett a Pap Károly-féle kisebbségi identitás, ám ugyanakkor gyakorivá vált a teljes ön­feladás, és a zsidóságtól való teljes el­távolodás reakciója is. Gyáni Gábor előadása pedig arra a Sorstalanságban is mélyen gyökerező abszurditásra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidósá­gon belül, a különféle önképekről és identitásokról dúló viták ellenére, a Trianon utáni antiszemitizmus felerő­södése a legasszimiláltabb korszaká­ban sújtotta a zsidóságot. Más szavak­kal: a holokauszt idején a legkevésbé zsidó zsidóság élt az országban.

Peremiczky Szilvia

Címkék:2004-09

[popup][/popup]