„Dávid-csillagos mezben a Budapest-bajnokságon”

Írta: Rick Zsófi - Rovat: Politika

Dávid-csillagos mezben a Budapest-bajnokságon”

Interjú Horváth Józseffel

A Maccabi Vívó és Atlétika Klubot 1906-ban cionista egyetemisták alapították. Olyannyira sikeres volt, hogy hamarosan egyéb sportágakkal is kibővült, az 1920-as éve vége felé hét- nyolcszáz tagot számlált, különféle szakosztályok­ban. 1944-ben megszűnt,

45-ben újjáalakult, majd 1951-ben a következő éra is megszüntette. 1989-ben,

Gonda Jánosnak köszönhetően, újra megnyitotta kapuit a sportolni vágyók számára. A klub jelenlegi elnökével, Horváth Józseffel beszélgettem.*

1998 óta vagyok az egyesület el­nöke. Jelenleg nyolc szakosztályunk van: tájfutás, karate, női torna, kis- és nagypályás labdarúgás, ökölvívás, csillagsakk és Krav Maga – ez utóbbi egy küzdősport. Furcsamód vívás nincs, pedig a nevünkben benne van… 1906-ban a vívás népszerű do­log volt, sok helyütt volt rá lehetőség. Nekünk viszont nincs saját létesítmé­nyünk… mindent bérlünk, így a vívás nem megoldható.

Mi a fő célja az egyesületnek: élsportolók kinevelése, vagy a hob­bisport népszerűsítése?

– A sportolóink többsége (körülbe­lül kétszáz tagunk van), teljesen amatőr, bár egy-két sportágban van él­sportolónk. S. Kovács Ádám világbaj­noki második helyezett karatés, junior világbajnok, és Európa-bajnoki negyedik. Az egyik tornász lányunk, Farkas Ildikó 17 éves, felnőtt magyar válo­gatott, és középiskolás vi­lágbajnokságot nyert 2004-ben. A klub lénye­ge, hogy rendszeres spor­tolást biztosítsunk a fiata­loknak. Ezenkívül min­denféle kulturális dolgot is szervezünk: hanukát, gyereksportnapot, rajzpá­lyázatot, kiállításokat zsi­dó sportolókról… A sportoláson kívül azonban a Maccabinak Magyarorszá­gon elég fontos szerepe van. Sok olyan zsidó fiatal van, akinek nincs zsidó identitása, mert valamiért nem kapta meg otthonról. Viszont nálunk zsidókkal van együtt, és egyszer biz­tos talál valami kapaszkodót, aminek köszönhetően megtalálja a saját zsidó­ságát. Volt olyan srác a focicsapatban, aki két éve itt sportolt, amikor az apu­kája elárulta neki, hogy a család zsidó. Viszont ő automatikusan ide jött. Ke­reste a helyét, és itt ragadt.

Vannak nem zsidó tagjaitok?

– Nem kérdezzük senkitől, hogy zsidó-e vagy sem, de mindenkinek el­mondjuk, hogy ez egy zsidó sport­klub. Vannak, akik nem zsidók, de mégis jönnek… Aki egy focicsapat­ban Dávid-csillagos mezben minden hétvégén kifut a Budapest-bajnokságon, ahol lezsidózzák, és ő ezt fölvál­lalja, az komoly lépés. Majdnem min­den focimeccsen kapunk egy-egy zsi­dózó beszólást, akár a nézőtérről, akár az ellenfél részéről, és a nem zsidó fi­atal, aki nálunk focizik, éppúgy meg­védi magát és a csapatot, mint a zsidó társai. De többségében zsidó tagjaink vannak. Egyszer lejött egy ortodox anyuka, hogy szeretné, ha a fiai tor­náznának, de mindenhonnan kinézik őket, nem engedik kipában edzeni. Nálunk ugyan csak női torna van, de ők lejárnak a lányokhoz, kipában ugorják a szaltót: röpül a kipa, szalad­nak, fölteszik, és csinálják tovább.

A világ más országaiban mű­ködő Maccabi Klubokkal van kap­csolatotok?

Ötvennégy országból 400 ezer tagja van a Maccabi Világszövetség­nek, Izraelben van a központ. Az olimpiához hasonlóan négyévente rendezik meg Izraelben a Maccabi Világjátékokat (Maccabiah), a közbeeső felező időben pedig a Maccabi Európa-játékokat, valamely európai or­szágban.

Említetted, hogy nincsenek ter­meitek, irodátok, és bérlitek a he­lyiségeket. Miből tudjátok ezt fi­nanszírozni?

– Egyéves költségvetésünk ötmillió forint. Ez a terembérekre, eszközökre, mezekre megy el, nincs fizetett alkal­mazottunk, edzőink is önkéntesek. Ál­talában Magyarországon működő izraeli cégek támogatnak bennünket. A tagdíjakból körülbelül egymillió forint folyik be évente. Rengeteget pályá­zunk, néha nyerünk is valamit, sok ki­csi összegből jön össze ez az ötmil­lió… A hivatalos zsidó intézmények egyáltalán nem támogatják ezt. Más országokban… a költségvetés 80 szá­zalékát a zsidó közösség adja…

Rick Zsófi

*Az interjú hosszabb változata a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület hírlevelének áp­rilisi számában olvasható.

Címkék:2006-06

[popup][/popup]