Szeretet, szolgálat

Írta: Beszterczey Judit - Rovat: Politika

BESZTERCZEY JUDIT

Szeretet, szolgálat

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány (Mazs), melyet a Joint alapított a rendszerváltás után, immár 15 éve segíti a rászoru­lókat. Kiemelten közhasznú szerve­zet, fő feladata a vészkorszak túl­élőinek támogatása, ápolása és anyagi segítése. Ám tevékenysége ennél szerteágazóbb: gyermekjóléti program, ingyenes jogtanácsadás, élelmiszercsomagok házhozszállí­tása, a fogyatékkal élők segítése, munkahelyteremtés a nehéz helyze­tű nők számára… és a felsorolás itt még korántsem ér véget.

A szőke, karcsú Amira kétgyermekes családanya. Gyerekeit, az óvodáskorú Hannácskát, és Balut, a lubavicsi iskolába járó „nagyfiút” évek óta egyedül neveli. Vasárnap este találkozunk, az asszony szoros munkarendje miatt kissé szo­katlan időpontban. A család jelenleg egy piciny, de kedves belvárosi lakás­ban él, amelyet a zsidó hitközségtől bérel. Miután a fiatalasszony évek óta nem tudott eredeti, intarziakészítő szakmájában elhelyezkedni, filozófiai tanulmányait is abbahagyván, egy író­szer üzletben vállalt munkát. Ő a családfenntartó, hárman élnek egyetlen keresetből. A vallási gyökereihez visszatalált asszony több mint tíz éve elvált, egykori hitvese pedig semmi­lyen hajlandóságot nem mutatott a tar­tásdíj fizetésére. Amira hasztalan for­dult a hatóságokhoz, és hiába vette igénybe az Igazságügyi Minisztérium ingyenes jogsegélyét, egyetlen hivatal sem tudta elintézni, hogy megkapja jo­gos jussát. Az elszánt asszony rokona­itól és ismerőseitől hallott róla: a Síp utcában talán tudnak segíteni. Felvette a kapcsolatot a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány jogászá­val, és dr. Kovács Pál két hónap alatt kijárta neki a régi adósságot. Tavaly decemberben pedig Hanna óvodájában hívták fel Amira figyelmét arra, hogy további segítséget is kaphatnak a Mazstól. „Segítőmmel, Margit Ildikó szociális munkással egy formanyom­tatványt kellett kitöltenünk. Elsősor­ban a szociális helyzetünkre voltak kí­váncsiak, és az is fontos volt, hogy a zsidó közösség tagjai legyünk. Szinte utolsóként értesültem a lehetőségről, úgyhogy néhány napom volt az admi­nisztrációra.” – mesélte Amira, aki hamar hozzá is jutott a támogatáshoz. Az alapítvány gyermekjóléti program­jától a család tavaly – több mint száz hasonló helyzetű családhoz hasonlóan – 50 ezer forint támogatásban része­sült, amelyet élelmiszerre, gyógyszer­re, és ruhaneműre fordított. A magyarországi Joint jóvoltából pedig egy konyhai robotgéppel gyarapodott a háztartás. „ Önzetlenek és segítőkészek a Mazs munkatársai, leginkább maguk keresnek fel, hiszen a munkabeosztá­som miatt képtelen lennék bemenni az alapítványhoz. ” – mondja. Megfordult a fejében, hogy állást vállalna a Mazsnál. Amira úgy vélekedik, hogy igazi szolgálat a rászorulók, és a túlélők se­gítése. „Eddig ők adtak nekem, hátha egyszer én is adhatok nekik.

A hetvenes éveiben járó Mirjam néni egy hűvös reggelen fogad nyolcadik kerületi lakásában. Szobáját régi emlé­kek díszítik. Segítőjét, Kovács Tímea szociális gondozónőt családtagként öleli meg az életvidám idős hölgy, aki aktív korában tanulmányi főelőadóként dolgozott egy nagy múltú fővárosi egyetemen. Három éve történt meg velem, hogy a reggeli ébredés után nem tudtam, ki vagyok, hol vagyok és egyáltalán mennyi idős vagyok…” -mesélte a 18 éve egyedül élő asszony, aki akkor döbbent rá, hogy állandó se­gítségre van szüksége. Jelenleg vidéken élő lányával együtt keresték fel a Mazs Síp és Tüköry utcai központját. „Nagy biztonságot nyújt, hogy hetente háromszor jár hozzám a segítőm, nél­küle tehetetlen lennék.” A gondozónő bevásárol, patikába jár, számlát fizet, de nem rest vasalni és mosni sem a la­kásából alig-alig kimozduló asszony számára. A vészkorszak idején a csa­ládjával együtt Budakeszin bujkáló Mirjam néni gyógyszertérítést is kap, és taxi-csekket, ha orvoshoz kell men­nie. „Természetesen be kell mutatnom a megfelelő igazolásokat és a számlá­kat. Nagyon helyes, hogy mindent iga­zolni kell.” Az idős hölgy, aki 1944-ben a nagyanyját vesztette el, kétha­vonta élelmiszercsomagot is kap, melyben cukrot, csokoládét és kakaót, sót és konzervet talál. Hallásjavító ké­szülékéhez ugyancsak az alapítvány juttatta hozzá. Kovács Tímea gondo­zónő elmondta, hogy a gondozottak kérvényeit minden évben felülbírálják: ilyenkor figyelembe veszik az érintett jövedelmét, kiadásait, rezsiköltségeit, és egészségi állapotát. Mirjam néni egyébként a közeljövőben úgynevezett body-guardot is kap a Mazs-tól: az óraszerű speciális szerkentyű megnyomá­sakor azonnal kijönnek a mentők. „Szinte valamennyi ismerősömet segíti a Mazs, és mind ugyanolyan jó véle­ménnyel vagyunk erről a nagyon embe­ri és segítőkész csapatról. ” – mondja Mirjam néni, aki az ajtóban magához von: „Timike pedig az őrangyalom”.

Egy kora reggeli órán ellátogatok a Magyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány Tüköry utcai részlegébe. Többek között itt működik a Mazs lá­tásjavító- és szemüvegcsere program­ja, s a hangos könyvtár is. Daru Ildikó programvezető immár 20 éve dolgo­zik szociális pályán, büszkén vezet be a 15 éves múltú könyvtárba, ahol ko­rán reggel négy látogató lapozgatja a Braille-írásos köteteket, vagy éppen „hangos könyvet” hallgat. A mintegy 200 művet elsősorban zsidó témákból válogatták össze: egyebek mellett Heller Ágnes, Herman Wouk, John Lukacs és Vámos Miklós felolvasott könyvei sorakoznak a polcokon, mindegyik öt példányban. Az állo­mány létrehozását, a Braille írásos imakönyvek elkészítését az American Jewish Braille Institute segítette, a könyveket pedig neves előadóművé­szek olvasták fel Budapesten, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsé­gének stúdiójában. Daru Ildikó szerint jelenleg körülbelül 200-an látogatják a könyvtárt, ahol nemcsak a beiratko­zás, hanem a kölcsönzés is ingyenes. Ez a hely elsősorban a budapestieké, de már öt vidéki hitközségben is létre­hoztak fiókállományt.

A projektvezető büszkén nyom a ke­zembe egy tucat kazettát, címük: „Sá­tor”. Az évente hatszor, 600 példány­ban megjelenő hangos újság rendkívül nívósán tájékoztat a zsidó élet jeles eseményeiről és hétköznapi problémá­iról. A Sátor ráadásul a határon túli magyar ajkú hitközségekhez is eljut.

Ildikó nemcsak a hangos könyvtá­rért felelős, nála vehetik igénybe a rá­szorulók – elsősorban a túlélők – az úgynevezett szemüvegprogramot is, amelyet immár második éve működtet a Mazs. Eddig 600 új szemüveget ad­tak át térítésmentesen. „Volt olyan ügyfelem, aki köszönőlevelet írt nekem, és Birminghambe! is, ahol gyárt­ják a szemüvegeket. Optikushoz vitte a lencséket, aki dicsérte a remek csiszo­lást, szerinte legalább 60-70 ezer fo­rintba került volna a szemüveg.”

Beszélgetésünkbe bekapcsolódnak a látogatók: dr. Bodor Ödön megjegy­zi, hogy semmiképp se feledkezzünk meg a ,,beszélő órákról” sem: a gomb­nyomásra pontos időt közlő készülékeket ugyancsak a Mazs bocsátotta a nem látók rendelkezésére. Bodor úr egyébként úgy látja, hogy a magyar felekezetek közül leginkább a zsidó szervezetek aknázzák ki lehetősége­ket, és ők segítenek a legtöbbet a rá­szorulókon. Dr. Bíró Edit pedig feli­dézi, mennyire meghatódott, amikor néhány könyvtárlátogatás után szem­élyesen kereste fel Daru Ildikó.

A Tüköry utcai Mazs irodában műkö­dik az önkéntes munkások központja is. „Minden segítő lélekre szükségünk van, nálunk nincsen szabadnap” – állítja egyik irányítója, Rákosi Judit. Elmond­ja, hogy az önkéntes segítői munkát 8 évvel ezelőtt vezették be. A Mazs jelen­leg százötven különböző körű önkén­test foglalkoztat; sokuk a lakásán keresi fel a magányos embereket, de számo­sán kórházi látogatást is vállalnak, a bentlakásos otthonokat is felkeresik, és az Alapítványnál adminisztrációs, ügy­félszolgálati tevékenységeket is végez­nek. Egyik büszkeségük a Barátkoz­zunk Klub: az alapítvány Budapest há­rom kávéházában havonta vendégül lát­ja a társaságra vágyó, magányos embe­reket. A Kapcsolat programban pedig azokat az idős személyeket hívják fel a képzett munkatársak, akik nem képesek elhagyni a lakásukat. Jelentős még a zsidó iskolákból érkező fiatal önkénte­sek programja, akik rendszeresen aján­dékcsomagokat visznek ki az idős holokauszt-túlélőkhöz, Salamon Edit koor­dinálásával.

Az önkéntes munkára jelentkezők kérdőívet töltenek ki, ennek alapján ke­rülnek be különböző munkacsoportok­ba. Valamennyien részt vesznek a kép­zési programon. Az önkéntes munkások nem kapnak fizetséget munkájukért, de a Mazs minden évben megrendezi szá­mukra a Micva napot, amelyre sok zsi­dó szervezetet is meghívnak. Ez a nap az önkéntesek ünnepe: november utolsó vasárnapján műsorral, elismerő okleve­lekkel és apró jutalmakkal köszönik meg a munkatársak tevékenységét.

A MAZS

A Magyarországi Zsidó Szociális Segély alapítványt 1991-ben alapította az American Jewish Joint Distribution Comittee Magyarországi Irodája. A ki­emelten közhasznú szervezet kuratóriuma a magyarországi zsidó közélet pro­minenseiből áll. Az Alapítvány napi működését az általános igazgató Taly Shaul és Háberman Zoltán szociális szakmai igazgató irányítja. Az alapítvány ugyan számos területen – a kóser meleg ebéd házhoz szállításban és egyes ru­haakciókban együttműködik a Mazsihiszszel, de a hitközségtől teljesen füg­getlen, „apolitikus” intézmény. Elsősorban a holokauszt túlélők, az 1945. má­jus 8-a előtt születettek számára hozták létre, ma pedig számos egyéb szolgál­tatással, például gyermekjóléti programmal várja a rászorulókat. A szolgálta­tások igényléséhez nyugdíj- vagy kereseti igazolásra, a rezsi kiadásait igazoló papírokra, a zsidó közösséghez tartozást bizonyító okmányokra, és a gyógy­szerköltségeket igazoló számlákra van szükség. Az ellátások nem járnak ala­nyi jogon, a szolgáltatásokról a Tanácsadó Testület dönt. Az alapítvány mun­káját jelenleg 9 diplomás szociális munkás, 3 főnővér, 45 gondozónő, 23 ápo­ló és körülbelül 150 önkéntes munkás végzi. Noha a túlélők legalább 85 szá­zaléka Budapesten él, a Mazs tevékenysége nem korlátozódik a fővárosra: számos, például otthonápolási program működik vidéken is, főleg Debrecen­ben, Pécsett. Győrött, Miskolcon és Pest Megyében. Tavaly vidéken összesen 4191-szer kereste fel szakképzett ápolónő a rászorulókat, azon kívül, hogy csomagban kap gyógyszert jelentős számú vidéki túlélő.

TEVÉKENYSÉGI KÖRE

Holokauszt-túlélők számára otthoni szakápolás a Claims és az OEP finanszí­rozásában, gondozási munka (átlag heti 6 óra takarítás, bevásárlás stb.), rezsi-, gyógyszer- és közlekedési hozzájárulás, lakáskarbantartás, étel házhozszállí­tás közösen a Hitközséggel, pszichológiai, pszichiátriai segítségnyújtás.

Ezen túlmenően gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, ruharaktár a rá­szorulóknak, közösen a Hitközség szociális osztályával, gyermekjóléti prog­ram, önkéntes segítő programok, fogyatékosok integrációs programjai.

Címkék:2006-04

[popup][/popup]