Interjú Szentgyörgyi Zoltánnal, Magyarország új Tel Aviv-i nagykövetével

 

Shiri Zsuzsa / 2008. augusztus 28.

Néhány hete Magyarország új nagykövetet küldött Tel Avivba, miután Dr. Gyenge András mandátuma véget ért. A diplomáciai képviselet új, fiatal vezetője, Szentgyörgyi Zoltán első interjúját a Szombatnak adta.

Tel Aviv előtt merre teljesített diplomáciai szolgálatot?

Szentgyörgyi Zoltán nagykövet

Mintegy húsz éve dolgozom karrierdiplomataként, ezalatt végigjártam a nagykövetségi ranglétrát. Első külszolgálatom Portugáliában volt, 1993-97 között, ahol gyakorlatilag minden munkakörrel foglalkoztam, a konzulitól a kulturális attaséig, valamint kivettem a részem a gazdasági és a politikai ügyekből is, már ahogy az egy fiatal diplomatánál, egy kis követségen szokás. Mindez kiváló iskola volt. Később, 2001 és 2005 között Párizsban éltem, a francia külpolitikával foglalkozó követségi tanácsos voltam.

A Budapesten eltöltött időszakokban jellemzően a miniszteri kabinetirodákban foglalkoztattak, négy miniszterrel dolgoztam különböző beosztásokban, tanácsadóként, illetve a végén már kabinetfőnök-helyettesként: Kovács Lászlóval, Martonyi Jánossal, Somogyi Ferenccel és Göncz Kingával. Az Izrael előtti évben a Külügyminisztérium I. Európai Főosztályának voltam a helyettes vezetője. Itt az európai országok túlnyomó többségének bilaterális kapcsolatait ápoltuk, harminc országot felügyeltünk. Rengeteget tanultam ebből az időszakból. 

Honnan jött a Közel-Kelet iránti érdeklődés?

Furcsa módon, éppen párizsi tartózkodásom alatt szerettem bele a Közel Keletbe. Sok dolgot lestem el a francia diplomáciától és diplomatáktól, s arrafelé a közel- keleti témák nagyon jelen vannak. Nemcsak azért vonz ez a világ, mert a békefolyamat intellektuális kihívás minden politika iránt érdeklődő embernek, hanem azért is, mert itt szinte egyedülálló módon keverednek a kultúrák, s nagyra tartom a multikulturális sokszínűséget.  Régi vágyam volt, hogy  ezzel a régióval foglalkozzam, de valójában szerintem azért cseppentem ide, mert afféle integráló személyiség vagyok, aki viszonylag könnyen tud egyeztetni egymástól távol eső álláspontokat.

Ön szerint mi Budapest és Jeruzsálem kapcsolatának legfontosabb jellemzője?

A magyar-izraeli kapcsolatrendszer nagyon bonyolult, nem egy tipikus kétoldali viszony, hanem nagyon sok szereplős. Szerepet játszik benne a magyar ajkú izraeliek közössége, a magyarországi zsidóság, a zsidó szervezetek, sőt sok tekintetben még az amerikai zsidók képviseletei is. Ezen rendkívül összetett viszonyok közepette kell megteremteni az összhangot.

Idén Sólyom László látogatása,  majd a magyar parlamenti küldöttség delegációja idején is elhangzott, hogy a magyar diplomácia láthatóbb szerepre törekszik a Közel Keleten. Mit jelent ez az Ön számára?

2011-ben Magyarország látja el fél évig az Európai Unió elnöki posztját, s ennek kapcsán Izraelben is az aktuális magyar nagykövet, vagyis én fogok elnökölni az unió nagyköveteinek rendszeres helyi  találkozóin. Magyarország, az integráció kapcsán  megpróbál globális felelősséget is felvállalni. Terveink szerint, a jövőben is megtartjuk a magyar álláspont kiegyensúlyozottságát, de egy magasabb aktivitási szinten. Bár messze még az év vége, idén már 18 delegáció járt Izraelben, ami mögött nagyon komoly magyarországi kapcsolatfejlesztési szándék van. Tervezünk egy miniszterelnöki látogatást is 2009 elejére, a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok felvételének 20. évfordulójára. Elképesztően dinamikus a kapcsolatrendszerünk, s persze nemcsak a látogatások a fontosak, hanem főleg az ekkor elintézett ügyek, például ha sikerül aláírni fontos szerződéseket, amelyek újabb lendületet adhatnak a következő évekre.

Miként látja az izraeli magyarajkúak szerepét a kapcsolatokban?

Óriási lehetőségként tekintek erre a kb. 200 - 250 ezres közösségre. Szeretnék minél szorosabb kapcsolatot kiépíteni velük, hiszen ha együtt, egy irányba tudnánk elmozdulni, az óriási energiát jelentene nekünk, a nagykövetségnek, és az államközi ügyeknek egyaránt. Két hídszerepet játszó közösség is van országaink között: a magyar zsidóság és az itteni magyarajkúak, akik rengeteget segíthetnek közös ügyeink fejlesztésében. A magyar-izraeli kapcsolatrendszert természetesen nem fedi le a nagykövetség, hiszen ez egy jóval szélesebb dolog, amit nem kontrollálni, hanem bátorítani akarunk, támogatni szeretnénk minden pozitív kapcsolódási pontot. A két ország viszonyában óriási szerepe van a kultúrának, s különösen örülök, hogy lassan egy éve egy kiváló kulturális attasénk is van Tel Aviban. Lányi Eszter igen rátermett diplomata, akinek jelenléte érezhető, s remélem, hogy ez az új intézmény a közeljövőben – talán már 2-3 éven belül –  kulturális intézetté növi ki magát.

Mit tekint legfontosabb diplomáciai ügyeinek?

Az államközi kapcsolatfejlesztésében egyik legfőbb prioritásomnak a kutatási – fejlesztési együttműködés előremozdítását tekintem. Ebben Izrael nagyhatalom, kiváló koponyák dolgoznak benne, és tudják, miként kell felkarolni az új ötleteket. Össze szeretném kötni Izraelt a magyar kutatói potenciállal, amire izraeli szándékot is látok, hála Magyarország kedvező tudományos imázsának. Az egyetemközi kapcsolatok már többé-kevésbé beindultak, és mellette egy ipari K&F  (kutatás-fejlesztési) megállapodást tervezünk, amelynek egyeztetése már előrehaladott fázisban van. Szeretnénk az itteni  inkubátor-modellt és  módszertant is  átvenni, megtanulni. Ezen túl részt vennénk az izraeli-palesztin bizalomerősítésben is, a ma még csak csírájában létező háromoldalú tudományos együttműködések támogatásával: a tudósok közös munkájában egy  miskolci kutatóközpont, egy kelet-jeruzsálemi arab egyetem és a jeruzsálemi Héber Egyetem venne részt. Emellett úgy vélem, hogy ha a magyarországi kultúra nagyobb mértékben megjelenik Izraelben, az nemcsak a 200 ezer fő fölötti magyarajkú közösségnek kedvez, de közvetlen hatása lesz a gazdaságra és a turizmusra is. Párizsi munkám idején azonnal megéreztük egy magyar kulturális évad hatását, a turizmus, majd ennek nyomán a befektetések növekedéséhez vezetett.

Jelenleg igen drága mulatság Izraelbe utazni, a repülőjegyek ára meglehetősen behatárolja a turisták számát. Ezügyben várható változás?

Ez közös problémánk az izraeli féllel. Eddig körülbelül 100 ezer volt az egy év alatt Magyarországra látogató izraeli turisták száma, de egy bizonyos küszöböt csak akkor tudunk átlépni, ha a jegyek ára jelentősen lecsökken. Az áttörést a fapadosok üzembe állítása jelenthetné, amit a reptéri költségek akadályoznak.

A gazdasági kapcsolatok terén mit tervez?

Nagyon fontosnak tartom az eddig 3 milliárd dolláros izraeli befektetéseket, amelyek egy része ingatlanbefektetés volt. Nagyon örülünk minden dollárnak, s a jövőben igyekszünk az izraeli szándékokat a működő gazdaság, illetve a kutatás-fejlesztés felé terelgetni.

Az izraeli sajtóban Magyarország általában a második világháborús fájó emlékek és a jelen szélsőjobbos jelenségek kapcsán jelenik meg, ami rendkívül kedvezőtlen az országimázs szempontjából. Mit lehetne tenni ebben a kérdésben?

Nem látom ilyen sötéten a helyzetet. A minap jeruzsálemi bemutatkozó látogatásomon találkoztam a külügyminisztérium több vezető diplomatájával, s beszélgetésünk nyomán világos lett számomra, hogy Magyarország imázsa alapvetően pozitív. A politikai ügyekkel foglalkozók tudják, hogy Magyarország az Unión belül más közép-európai országokhoz hasonlóan szenzitív az izraeli érvrendszerre. A bővítés, a közép európai országok bekapcsolódása kedvezően módosította Izrael megjelenését az EU külpolitikájában. Magyarország emellett sokat tett a holokauszt-tanítás és emlékezet ügyében, igen jó a híre a Páva utcai dokumentációs központnak, s van Holokauszt emléknap is. Kárpótlási ügyekben is kiálljuk a nemzetközi összehasonlítást,  Magyarország a felelősséget vállalva folyamatosan rendezi ezt a kérdést.

Rendkívül tájékozottnak tűnik az izraeli ügyekben. Honnan származnak információi?

A kiutazás előtti fél évet intenzív felkészüléssel töltöttem. Ezzel együtt azt gondolom, az itteni viszonyok még jobb ismeretéhez hasznos lesz, ha héberül is megtanulok. Szeretném kihasználni a lehetőséget, hogy egy újabb kultúrát, újabb nyelvet ismerjek meg itt tartózkodásom alatt. Egy-két év alatt persze nem valószínű, hogy eljutok egy magas szintű, tárgyalási nyelvismerethez, de a mindennapi közérzetem biztos, hogy javítja, ha egy kicsit többet megértek ebből a színes, érdekes, ősi kultúrából.

Magyarország külpolitikai törekvései is szóba kerülnek abban az Esterházy János, zsidómentő felvidéki magyar politikusról szóló cikkben, melyet Németh Zsolt, a parlament Külügyi Bizottsága elnöke írt, s a Szombat szeptemberi számában jelenik meg. Az írás rövidesen internetes honlapunkra is felkerül.