2008. július / Beszterczey Judit
A mediterrán hangulatú Pécsett nyáron pezseg az élet. Baranya 200 ezres lélekszámú megyeszékhelyének főterén, a Széchenyi téren egyre-másra váltják egymást a turistacsoportok. A város egyik legismertebb jelképe, a Dzsámi előtt a Pécsi Tudományegyetem megfáradt hallgatói pihenik ki a vizsgázás fáradalmait, a Király utca kerthelységeiben üldögélve a város színe-java kortyolgatja a Dunántúli Naplót olvasván a pécsi sörfőzde habos, párától csillámló nedűit.
A Csontváry Múzeum éppen bezárta ódon kapuit, a kultúra állandó ínyencei a színház, a Pécsi Országos Színházi Találkozó rezidenciája felé veszik az irányt. Nyár van Pécsett, a Dunántúl szellemi központjában.
|
|
„Elkezdtük a huszonéves éveink elején. Azonban generációs szerveződés révén a vezéregyéniségek a harmincas éveire Budapest felé vették az irányt.” A zsidó műhely olyan vezéregyéniségek köré szerveződött, mint Kürti Csaba, aki azonban az ezredforduló környékén családi okok miatt Budapestre költözött, jelenleg pedig a JM Point nevű zsidó internetes honlapot szerkeszti.
A visszaemlékezések szerint a hőskorban a régió legnagyobb zsidó ifjúsági közössége működött itt, Pécsett. Mindezt most néhány aktivista újjá szeretné éleszteni. Krausz Róbert az akkori ifjúsági szervezet működését tipikus vidéki kórtünetnek tartja, hiszen egy 20-as életéveiben járó csapat indította el, s a 7-8 év kifutási idő után szinte mindenki Budapestre ment, karriert csinálni. Éppen azért nagyon sajátos a zsidó ifjúsági élet vidéken, mert kevés a hasonló életkorban lévő generáció, amely képes közösséget alkotni.” – vélekedik az ifjú ügyvéd, Krausz Róbert, aki szerint jelenleg 15-20 – an tartoznak a generációjába.
Az újjáalakuló közösség azt is sajnálatosnak tartja, hogy noha az egyetemi város Pécsett fel-felbukkannak izraeli diákok is, egyikük sem látogatja a zsinagógát, s nem keresik a helyi zsidósággal a kapcsolatot.
Ugyancsak kérdéses a zsidó vallásról alkotott felfogása is a vidéki fiatalságnak, van olyan, aki nem a vallásról, hanem inkább a kultúráról, vagy közéletről hallana szívesebben, s sokan vannak olyanok is, akiket teljesen hidegen hagy a zsidóságuk.
„Sajnos nálunk is működik a nagy számok törvénye. Ha a budapesti hitközség 10 százaléka megy el egy nagyünnepre, akkor is százan vannak. Nálunk kettő lesz ez a szám.” A fiatalok számos találkozójához a helyi hitközség nyújtja az infrastruktúrát. „Megtehetik, és támogatják az itteni fiatalokat. Ez nem jelenti azt, hogy függőségi viszonyban vagyunk tőlük.”
A mintegy 100-140 lelket számláló pécsi hitközség jelenlegi elnöke, Krausz István szerint a pécsi állapotok megegyeznek az országos helyzettel: „Harminc-harmincöten járnak el rendszeresen istentiszteletre, jobbára 80 év felettiek. Sokan a nagyünnepekkor keresnek fel bennünket. Számos ember nem tagadja a származását, de ennyiben kimerül a zsidósága. Sokan vannak úgynevezett „rejtőzködő zsidók” is, akik még a szomszéd előtt is tagadják a vallásukat.” A világi vezető hozzátette, amikor például a holokauszt-kárpótlásról adnak híreket, olyan emberek is megjelennek a hitközségnél, akiket korábban sosem láttak.
Az 1880-as népszámlálás idején már a város népességének 8 százaléka volt zsidó, elérve a két háború közötti 4000 főt, s ezzel a pécsi zsidóság városon belüli aránya mindvégig magasabb volt az országos aránynál. Az 1944-es deportálások, s a holokauszt szinte felmorzsolta a helyi hitéletet: mintegy 400-an tértek vissza a városba, ám jelentős részük ugyancsak továbbállt a fővárosba.
|
|
Krausz István |
Pécs hitéletét immár 14 éve Schönberger András főrabbi biztosítja, aki Szegeden is ellátja a rabbi teendőket. A főrabbi némi pesszimizmussal tekint a helyzetre, szerinte vidéki viszonylatban a mindennapok küzdelmei, elsősorban a közösség összetartása jelentik az eseményeket.
„Nehéz optimistának lenni, hiszen még az elöljáróság tagjai sem járnak rendszeresen a zsinagógába. De ez nemcsak Pécsre jellemző, hanem az egész országra igaz. Magát a zsinagógát háromszor használja egy évben a zsidó közösség. A város pedig alig ismeri az épületet.”
|
|
Schönberger András |




















Ha késő délután végigbaktatunk a Böszörményi úton, postára, bankba, önkormányzathoz menet, már a friss ottlakó is összeakadhat a táncőrült és vadászgépkedvelő órással, a fegyelmezett mosolyú
Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek
2010. január 27-én békében, nyugodt szívvel elhunyt a múlt század legszuggesztívebb amerikai írója. Temetéséről nem tájékoztat senki, az írót ismerve, ilyesmire nem kerül sor. Az pedig teljesen biztos,
"Rendesen viselkedett egy Sisák nevű honvéd, egy alföldi parasztfiú." Ez nem csak édesapám beszámolóival, de Csapody Tamás cikkeivel, kutatásaival sem vág egybe.